Na valami ilyesmi formában szerintem mindenki élt már át ilyet.Ha éltetek tudjátok hogy ilyenkor így magatokba a beszélgetés közbe megjelenik a nagy kérdőjel "Mi a ...?"
Na igen igen igen.Nekem is vannak a közelemben emberek akiket nem értek meg.De semmilyen formában.Mi az hogy nincs időd?Oké persze nekem is vannak zűrös rohangálós napjaim de könyörgöm azért ha akarok valami találok rá időt!!Mégis milyen baráti beszélgetés az amikor plázába vagy bevásárló központba találkoztok,gyorsan vesz egy pizzaszeletet (nem is kell mondanom hogy horribilis áron.)vagy jobb esetbe valami főt (De itt is megjegyezném hogy agyonsózott vagy már többszörösre a pultban lévő) ennivalót.De közben a többi ember folyton megzavar,megy halkan valami zene amit elnyom a sok emberi beszéd,és ráadás kép a barátnőd mégis csak a telefonjával bíbelődik,és elszidja a plázát amiért ennyire rossz minőségű wifit add közzé.OO igen a megtestesült álom az ilyen "baráti" beszélgetés.Te nagy nehezen elkezded a gondjaidat mondani,ő meg folyton visszakérdez miiii?Hoogy?
Naa nem kössz...Miért van az hogy amire nagyon akarunk arra van idők...kozmetikus,körmös miegymás...de amikor épp valaki tanácsot kérne akkor hirtelen annyi időnk sincs hogy levegőt vegyünk?
Ezen az emberek azért élnek hogy dolgozzanak vagy azért dolgoznak hogy éljenek?
Nyáron nekem is esemény követte a másikat,szinte mindegyiket mi vittük végig de a barátaimra maradt időm.és vajon meddig bírják majd az agyon sózott cukrozott plázapizzát?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése